A tujáknak semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon!

Hirdetés

Szinte minden kertben jelen voltak/vannak a tuják, pedig semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon. És hogy miért mondom ezt? Most következő cikkem erről fog szólni!

 

Szeretném megjegyezni, hogy cikkem szubjektív, ugyanakkor tudom, hogy nagyon sokan osztják a véleményemet, nézzük hát a saját tapasztalataimat – megjegyzem, hogy elsősorban a smaragd tuját (Thuja occidentalis) értem most tuja alatt, leginkább erről lesz szó! Régen ott voltak minden kertben, leginkább azért, mert gyorsan nőnek, átláthatatlan sövényt alkotnak és télen-nyáron mutatósak, ráadásul nem kerülnek sokba.

Annó szaporítottunk tujákat, azzal a céllal, hogy sövényt telepítsünk a segítségükkel, be is jött az elmélet, pár év alatt elkészült a tökéletesen mutatós, áthatolhatatlan tujasövény. Ez így is maradt 2 évig, ezután elkezdődött a barnulás, először csak a növény egyik része, ezt levágtuk, után a másik fele is. Szépen sorban a barnulás átterjedt az összes tujára és nem is tudtuk megmenteni a sövényt, pedig permeteztünk folyamatosan, tápoldatoztunk, vágtuk egyfolytában a barna részeket. A végeredmény az lett, hogy mind a 100 darab tuját ki kellett vágnunk. És még jól jártunk, ugyanis nem költöttük pénzt a tuják vásárlásakor, akkor még mérgesebbek lettünk volna, ha nem szaporításból származnak.

Mi a baj a tujákkal?

A tuják elsősorban Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában honosak, a legismertebb fajták, mint például a nyugati tuja (Thuja occidentalis), vagy az óriás tuja (Thuja plicata) Észak-Amerika legfontosabb toboztermő fái közé tartoznak. Legjobban a mocsaras vidékeket kedvelik, nedves, mélyrétegű, tápdús talajt és párás levegőt.

Ebből már eleve látszik, hogy a tuják nem a magyarországi adottságokat részesítik előnyben. A tuja páratartalma sokkal magasabb, mint amit Magyarországon tudunk kínálni, ezt pedig nem tudjuk pótolni öntözéssel sem, hiába locsoljuk többször nyáron, nem fog segíteni. Ha nagyon száraz a nyár, akkor bizony lehet számítani tömeges pusztulásra, a meleg, csapadékmentes időszak ugyanis folyamatosan gyengítik a tujákat. Amik ráadásul ennek hatására sokkal fogékonyabbá válnak a betegségekre, így az is benne van a pakliban, hogy sokáig úgy tűnik, túlvészelte az aszályt, később viszont megjelenik a rozsdabetegség vagy a tujaszú és elpusztul a növény.

Hirdetés

Tömeges tujapusztulás – Van esély megállítani?

Az utóbbi években nagyon sokszor hívtak olyan helyre, ahol a tuják elkezdtek barnulni, a tapasztalatom az, hogy nagyon kicsi az esély arra, hogy ezek a növények megmeneküljenek. Ideig-óráig lehet próbálkozni, a legnagyobb bajt a gombabetegségek jelentették, ezek ellen felszívódó szerekkel (Amistar, Quadris) lehet védekezni, illetve le kell vágnunk minden esetben a beteg részeket. Azt viszont megjegyzem, hogy sűrűn nem lehet használni ezeket a szereket sem, mivel többet árthatunk velük.

Véleményem szerint érdemes minél hamarabb megválni az összes beteg tujától, kár próbálkozni a megmentésükkel, mert egyrészt drága a kísérletezés, másrészt pedig előbb-utóbb úgy is meg kell szabadulnunk tőlük. A leylandii-ciprusokkal már más a helyzet, a tavalyi évben ezeket a növényeket is elkezdte megtámadni egy gombabetegség, de sikeresen tudtam védekezni ellenük három kertben is. A tujáknál ez nem sikerült, mindig szükség volt a láncfűrészre és az ásóra.

Tanácsom az mindenki számára, hogy ha meglátja a barnulást a tujákon, akkor szabaduljon a növényektől (ha segítségre van szükség, keressetek bátran itt: Bohács Ádám Kertépítő/Kertfenntartó) és ültessetek a helyükre olyan növényeket, amik sokkal jobban illeszkednek a magyar klímába.

Hirdetés