Kertészkedés ásás, szántás, gyomlálás nélkül – A mélymulcsos kertművelés

Hirdetés

Régóta követem dr. Gyulai Iván munkásságát, módszereit, ugyanis nagyon sokat lehet tőle tanulni az ember-, és környezetkímélő kertművelésről. Mostani cikkemben is az ő módszerét mutatom be nektek, nézzük, mit érdemes tudni a mélymulcsos kertészkedésről!

 

A mélymulcsos kertművelés alapját az erdő adja

Kiváló példát vehetünk arról, hogyan műveli az erdő saját talaját, saját magát. A fák levelei minden év őszén lehullanak és ezek szépen beterítik a talajfelszínt, egy puha takarót vonnak rá. Ennek az az eredménye, hogy a talaj nem fagy át olyan nagymértékben, a csapadék nem tömöríti be a talajt, mivel a puha takaróra hullik, ami felszívja, megtartja a csapadékot, meggátolja, hogy a víz elfolyjon a területről.

A legfontosabb pedig az, hogy minden évben élőlények milliárdjainak segítségével elkorhad, humusz lesz belőle, ami nem olyan vastag réteg, de megfelelő talaj keletkezik mesterséges anyagok nélkül. Ez a rendszer minden évben megújítja magát, egyrészt a talaj számára biztosítja a védelmet, másrészt újratermeli a humuszt.

Ennek a talajnak az élővilága nagyon gazdag, egy hektár területre vetítve barna erdei talajban kb. 30-35 tonna élőlény található. Megállapítható, hogy a természetben a talaj képződik, nem pedig pusztul – 1 hektárnyi területen nagyjából 1 tonna talaj keletkezik évente.

Mezőgazdasági talajművelést le kéne cserélni a mélymulcsos kertművelésre

Az erdővel szemben teljesen mást mutat a mezőgazdasági talajművelés. Ősszel a szántóföldi talaj ki van takarva, télre takaró, védelem nélkül marad. Ez azt eredményezi, hogy nincs talajélet, a talaj átfagy, tavaszra elaprózódik, elporosodik, a szél, a víz elviszi, tömöríti, magyarán pusztul a talaj.

Hirdetés

Egyes adatok szerint Európában 17-szer gyorsabban pusztul a talaj az emberi tevékenységek következtében, mint megújulna. Nincs humuszképződés, a talajélet mennyisége nagyon kicsi, 2, maximum 4 tonna élőlény marad a talajban, a természetadta ingyen segítség elmarad, mi pedig ezt helyettesítjük műtrágyákkal, vegyszerekkel.

Mélymulcsos kertművelés - Utánozzuk az erdőt a kertben!

A kertben is utánozhatjuk azt, amit az erdőben láttunk, ez esetben nem a fák lombját használjuk, hanem mulcsot (lovak alól kiszedett alom, istállótrágya, szalma). Nem sekély mulcsot terítünk a felszínre, hanem mélymulcsozást alkalmazunk, ami 50-60 centimétert jelent. Csak úgy, mint az erdőben, a kertben is létre kell hoznunk ezt a réteget minden évben azért, hogy megvédje a talajt a fagytól és az élet aktív maradjon a talajban. Ennek az a következménye, hogy szántás, ásás nélkül a talaj puha lesz és alkalmas arra, hogy növényeket ültessünk bele tavasszal. A vastag mulcs nagy előnye, hogy a csapadék raktározódik a mulcsban és folyamatosan kerül átadásra a talajba.

Ember-, és környezetkímélő kertészkedés, avagy milyen előnyei vannak a mélymulcsos kertművelésnek?

A mélymulcsos módszer nemcsak környezetkímélő, hanem emberkímélő is. Kímél minket a munkától, ugyanis nem kell ásni, szántani ezen kívül locsolnunk sem kell, ráadásul gyomokat is alig fogunk találni, és ha van is, akkor nagyon könnyen kihúzhatók, a gyomosodási nyomás kb. 20 százalékra csökken. Tehát ez a megoldás jó az embernek és jó a természetnek is.

Így vágjunk bele a mélymulcsos kertművelésbe!

Ha bele szeretnénk kezdeni, akkor először távolítsuk el a gyomokat egy nagyon egyszerű módszerrel. Takarjuk le a gyomokat kartonpapírral, három hétig álljon rajta, ezt követően egy hétre takarjuk ki, ezt a két metódust ismételjük meg háromszor. Ezután az évelő gyomok el fognak tűnni.

Ez azért van, mert a takarás alatt három hét alatt a zöld növényzet elsárgul, amikor kitakarjuk, akkor napot kap, a növény a gyökeréről kihajt és a gyökeréből használja ki az energiát. Amikorra újra betakarjuk, addigra kevesebb energiát töltött vissza a gyökerébe, mint amennyit onnan kivett. A metódust addig ismételjük, amíg a növény gyökeréből ki nem használjuk az összes energiát.

A gyommentesítés után a kartonpapírt ott hagyjuk a talaj felszínén, egy év alatt teljesen el fog korhadni. Erre 20 centiméter vastagságban szalmát terítünk, ezt követi 30 centiméter istállótrágya, a tetejére pedig szórunk 10 centiméter szalmatakarót. A szalma nitrogéntartalma alacsony, az istállótrágyának magas, az eső kimossa belőle az ammónium-nitrátot, azt az alatta lévő szalma fel fogja venni, így az egész elegy alkalmas lesz arra, hogy komposztálódjon. Ha ezzel ősszel kész vagyunk, tavaszig nincs vele semmi dolgunk

Növénytermesztés mélymulcsos módszerrel

Tavasszal elkezdhetjük a növények termesztését. A mélymulcsos módszerben a vasvilla a használatos szerszám, mivel kapálnunk és ásnunk nem kell. A vasvillával húzzuk el a szalmát, de ne menjünk le a talajig, nagyjából 20 centiméter mulcsot hagyjunk alul és ebbe ültessük a palántákat. Ha megvagyunk vele, akkor takarjuk vissza és már kész is vagyunk az ültetéssel.

Másik módszer során húzzuk szét a mulcsot teljesen, a humusz szintjéig. A gödörbe töltsünk érett komposztot, tulajdonképpen egy bakhátat építünk. Ezekbe ültethetjük a gyökérzöldségeket és az apró magvakat. Egy nyél segítségével készítsük el a magágyat, és szórjuk bele a magokat. Ezt követően vegyük alapul ismét a természetet: a természetben sem ássa el senki a magot, mi se tegyük. Takarjuk be 2-3 centiméter vastagon nedves szalmával, ez meggátolja a magok kiszáradását – amíg ki nem kel a mag, addig nedvesen kell tartanunk.

A módszert ősszel kezdtem el kipróbálni, fogok jelentkezni a saját tapasztalataimmal, addig is nézzétek meg az alábbi videót, amiben Dr. Gyulai Iván, ökológus, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke, az Intézet igazgatója mutat meg mindent a mélymulcsos módszerről!

Borítókép: Wikimédia

Hirdetés