A málna szakszerű metszése - Mikor és hogyan végezzük el a málna metszését?

Hirdetés

Mostani írásom a málna szakszerű metszéséről fog szólni, érdemes velem tartani, ugyanis sokat tehetünk azért, hogy minden évben rengeteg málnát szüretelhessünk bokrainkról. Nézzük, mit érdemes tudni a málna metszéséről!

 

A málna metszése - A málna bemutatása

A málna (Rubus idaeus), a Dunántúl egyes részein elterjedt népies magyar neve a „Boldogasszony csipkéje” és a himpér, a német Himbeere (szarvastehénbogyó) szó alapján.[1] Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas.

Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik.

A málna metszése - A málna történelme és előfordulása

Már az ókorban is gyógynövényként volt ismert. A középkorban elsősorban kolostorokban foglalkoztak vele. Carolus Clusius már 1601-ben különbséget tett vörös és sárga fajták között. Európában majdnem mindenütt megtalálható, de a mediterrán országokban a hegyekbe húzódott vissza.

Nem él Portugáliában, Izlandon, és Skandinávia északi részén. Amerikában őshonos fajtája a fekete málna. A málna pionír élőlényként megjelenik fátlanított terepen. Félárnyékos fekvésű, nitrátgazdag talajban tenyészik, például magas páratartalmú és hűvös nyári hőmérsékletű tisztásokon és erdőszéleken. A málna nem tűri a talajvizet, mert érzékeny a gyökerek megbetegedéseire.

Hirdetés

A málna metszése - A málna felhasználása

Gyümölcse miatt kedvelt kerti növény. A magas vitamintartalma miatt egészséges gyümölcsöt gyakran nyersen fogyasztják, illetve lekvárként, kompótként, zseléként vagy szörpként kerül a konyhákban felhasználásra. A méhészetben a málna – köszönhetően nektárja magas (36-70%-os) cukortartalmának, továbbá magas cukorértékének (0,18–3,80 mg cukor naponta virágonként) – a méhek számára egy megbecsült melléktápanyagforrás.

A málnát tiszta alkohol édesítésére is használják. A gyümölcs szüret után már nem érik tovább, így a nem klimakterikus gyümölcsök közé tartozik. A málna gyümölcse bor készítésére is alkalmas. A málnabogyókat összezúzzák, előerjesztik, majd kipréselik. A visszamaradt cefrét vízzel leforrázzák és újra kipréselik. A préselésekből nyert levet összekeverik. Cukorból és málnaléből szirupot főznek, amit hozzáadnak a kipréselt málnaléhez. (Wikipédia)

A málna metszése - Az egyszertermő és a folytontermő málna

A málna fajtái között két fő típust különböztetünk meg: egyszertermő, valamint folytontermő. A sötét málnák (bíbor, fekete) az egyszertermők, a piros málnák az egyszer-, és folytontermők, míg a sárga színűek a folytontermők táborába tartoznak. Mindig közös, hogy a málna vesszői maximum két évig életképesek, az első évben kihajtanak a málna tövéről, a következő évben is élnek, azonban még egyszer már nem telelnek át. Az egyszertermő málna csak azokon a vesszőkön hoz gyümölcsöt, amiket előző nyáron fejlesztett és megerősödtek áttelelés után. A folytomtermő málna viszont a tavalyi és az idei vesszőkön is hoz gyümölcsöket.

Az egyszertermő málna metszése

A korábbiakból is kiderülhetett már, hogy a már letermett vesszőktől meg kell válnunk, ezeket a talajszintig vissza kell metszeni, de csak azután, hogy leszüreteltük az adott évi gyümölcsöket. A frissen hozott hajtásokra vigyázzunk, ezek fognak a következő évben termést produkálni. A fiatal vesszőket futassuk drótra vagy karóra, amennyiben túlzsúfolt lenne a málna, akkor ritkítsuk nyugodtan, így nem lesz ágas-bogas a következő évre.

A folytontermő málna metszése

Más a helyzet a folytontermő málna esetében, mivel ez a típus az első idény őszén csak a vessző felső harmadán hoz gyümölcsöket, a második idény tavaszán ugyanezek a vesszők oldalán, az alsó kétharmadon teremnek. Ősszel a letermett vesszők végét kell levágnunk addig a részig, ahol az utolsó termés nőtt rajta (azon a részen, amit meghagyunk, ott fognak teremni következő évben a gyümölcsök). Miután a második évben a termővessző alsó része is letermett, ezeket a vesszőket tavasszal talajszintig vissza kell vágnunk. Az új vesszők ekkor már növekedésnek indultak, ezeket ne bántsuk, futassuk fel drótra, vagy karóra.

Couleur képe a Pixabay -en.

Hirdetés