Kádár-kockákból barkácsolják a modern kor álomotthonait

Hirdetés

Az utóbbi években egyre több helyen lehet látni, hogy sorra vásárolják fel a Kádár-kockákat és hoznak belőlük létre élhető álomotthonokat. Mi a titkuk a Kádár-kockáknak, miért lettek ennyire felkapottak, mekkora hasznot lehet remélni tőlük? Ezeknek jártunk most utána.

Mi is az a Kádár-kocka?

Az úgynevezett Kádár-kocka négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter körüli alapterülettel bíró, zömmel földszintes, sátortetős családiház-típus, amelynek Magyarországon az 1960-as évek elejétől, egészen a hetvenes évek végéig terjedt az építési időszaka. A hetvenes évek során épült családi házaknál már különböző – néha utólagos – hozzáépítések (az emeleteken, beépített tetőtereken, garázsokon és nyári konyhákon kívül egyéb gazdasági melléképületek: műhelyek, istállók, ólak, kisebb raktárak) tarkítják ezen épülettípus alapvetően homogén formáját. 

A kisebb települések utcaképét dominánsan meghatározó Kádár-kockák jellemzően a korábbi nyeregtetős parasztházak helyett, azokat kiváltva épültek, legsűrűbben az olyan helyeken, ahol árvízi pusztítás következett be. Ilyen típusú lakóépületből összesen 844 000 darab áll az országban. 

Hirdetés

Eredetét tekintve a kockaházak a 19.–20. század fordulójáig, a kétszobás kistisztviselői és munkásházakig vezethető vissza. Csaknem azonos kinézete és hasonló belső elrendezése miatt számos kritika, élcelődés tárgyát képezte e háztípus. A második világháború után, a Kádár-korszak elejének tömeges lakásépítési programjában, a nagyobb városok panelházakból felhúzott lakótelepeihez hasonlóan, a kisvárosokban és a falvakban tucatjával épült, sematizált lakóépületeket a köznyelv gyakran pejoratívan "vidéki panelnek" nevezi.

Miért terjedtek el ennyire a Kádár-kockák?

Az egyszerű tervezhetőség, a Tüzelő- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat (ismertebb nevén: TÜZÉP) telepeken beszerezhető – a hiánygazdaságból eredően szűkös választékú, ugyanakkor olcsó alapanyagok, valamint a szomszédok, kollégák munkakölcsönszerű bevonásával a kalákában történő építés lehetősége mellett a kockaházak könnyű felhúzhatóságához, folyományaként az elterjedéséhez a kedvező állami dotációs környezet is nagyban hozzájárult.

Ezeknek az épületeknek a sátortetős kialakítása azért alakult ki így, mert a sátortető a leggazdaságosabb megoldás egy négyzet alaprajzú épületen, ellenben egy téglalap alaprajzú épülettel, mint, amilyenek a régi parasztházak voltak, ahol az észszerűség a nyeregtetős megoldást diktálta. Ugyanakkor részben a telkekre vonatkozó építészeti előírások, részben a könnyű engedélyeztetési eljárás, valamint a korabeli tervezés kezdetlegessége miatt terjedtek el a kockaházak hazánkban.

A Kádár-kockák felújítása

A Kádár-kockák felújítása leginkább az emelkedő rezsiárak miatt vált nélkülözhetetlenné, ugyanis ezeknek a házaknak az energetikai besorolása messze elmarad az átlagos energiafogyasztással rendelkező épületekétől – felújítás nélkül GG-HH-II között lehet besorolni ezeket a házakat, ami pedig négyszeres energiaigényt jelent az AA-BB-CC ingatlanokhoz képest. Az eredeti Kádár-kockákkal szigetelés nélküliek, ablakaik egyrétegűek, többnyire gázkonvektorosak.

Éppen ezért első körben mindig a külső hőszigetelés történik meg. Szigetelést kap a tető is, lecserélik a nyílászárókat, a kazánt, a konvektorokat, több esetben pedig napelem is kerül a megerősített vagy teljesen lecserélt tetőre. A felkerült napelemek az áramfogyasztás közel kilencven százalékát is fedezhetik. A teljes felújítás után megállapítható, hogy kb. ötven százalékos megtakarítást érhetünk el, ráadásul sokkal élhetőbb Kádár-kockát kapunk.

A teljes felújítás összköltsége nagyjából 10-13 millió forint, aminek a többségét a korábbi években fedezte az Otthonfelújítási Program. A felújítás után az ingatlan ára is jelentősen emelkedett, sok esetben óriási hasznot hozva az építési vállalkozók számára. Hogy még mindig megéri-e belevágni, az más kérdés, de szerintem még pár évig rejlik benne lehetőség az Otthonfelújítási Program nélkül is. 

Forrás: Wikipédia Fotó: Wikimédia/Szeder László

Hirdetés