Valóban nem fér el egymás mellett ez a két ünnep Magyarországon?

Hirdetés

Biztos mindenki kitalálta már, hogy melyik két ünnepről lesz szó, de azért legyünk teljesen egyértelműek: Halloween vagy Mindenszentek? Megfér egymás mellett a kettő Magyarországon vagy nem, milyen történelmi hátteret kell néznünk, mit kell tudnunk a két ünnepről? 

 

Mit kell tudni a Halloweenről?

Kezdjük is azonnal a történelmi visszatekintéssel! A Halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A halloween ünnepben idővel összemosódott a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; a Lemuralia ünnep, ami a római vallásban olyan ünnep volt, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból; valamint a pogány kelta samhain ünnep, amit október 31-én tartottak, és amit ők az óév utolsó napjának is tekintettek. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, ilyenkor látogattak fel az élő emberekhez az alvilágból, illetve az esztendőben elhunytak lelkei ezen az éjszakán lépnek át a túlvilágba.

Szintén idetartozik még az úgynevezett tündérdombok megnyílása, melynek során mítikus teremtmények özönlik el az emberek világát, melyek közül nem mindenki épp jóindulatú. A római hódítások során Gallia integrálódott a Római Birodalomba, így a kelta kultúra ünnepeinek elemei kezdtek a római ünnepek hagyományaival összemosódni. A pogány kelta hagyományok közt szerepelt az őszi samhain ünnep, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia, Írország és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely október 31. éjszakájára esett, és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette.

 

A Halloween keresztény szemlélettel

Halloween eredeti pogány jelentése a fény ünnepe a sötétség fölött. Az október 31-ét követő napon, szinte az angolszász országokkal egyidőben ünnepel a katolikus kereszténység is. A kereszténység elterjedésével az őskeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. Így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó pogány ünnepkör a keresztény mindenszentek az üdvözült lelkek emléknapja (omnium sanctorum) ünnepéhez kapcsolódott. Régebben a magyar társadalomban azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezték A halottat tisztelet és félelem övezte, tehát el kellett látni a neki járó dolgokkal, de visszajárását meg kellett akadályozni. A keresztény mindenszentek ünnepének előestéjéhez és népi hagyományaihoz Magyarországon - a halloween divatjának megjelenésével - egy olyan ismeretlen kultúra szimbólumai társultak, amelyek részben a sajátos írországi keresztény hagyományokból nőttek ki, mint amilyen például Jack O'lantern, és a töklámpás legendája.

Hirdetés

A magyar néphit szerint a mennyországban minden léleknek van egy égő gyertyája és ameddig az lángol, addig él az ember. A gyertya a megemlékezés szimbóluma, ami a nyugalmat, megbékélést jelképezi. A keresztény közösségek a november elsején megtartott mindenszenteken és a november másodikán megtartott halottak napján a szolid emlékezés gyertyáival és virágaival fényt hoznak az éjszakába a halottaknak. Halloween szokásai és jelképei a pogányságban gyökereznek. A keresztény hitelvek szerint Isten igéje a keresztények számára több helyen határozottan tiltja, hogy bármi módon keresse valaki a kapcsolatot a halottakkal. Forrás: Wikipédia

 

A Halloween nem más, mint üzlet…

Magyarországon a halloweeni szokások a 2000-es évek elején kezdtek elterjedni, rekvizitumai főleg a gyermekek és egyetemisták körében népszerűek. Mára a jelmezkölcsönzők számára kiemelkedő üzletet és nagy forgalmat jelent, a vicsorgó töklámpás által jelképezett angolszász népszokás eltorzított magyarországi változata, bár megjelenését bőven éri kritika is. A mára már elüzletiesedett, hagyományos angolszász ünnep alapvetően amerikai filmekből, képregényekből és gyermekeknek szóló könyvekből vált ismertté Magyarországon.

Sokan valódi hagyományok és előzmények nélküli divatnak, a magyar kultúrközegben idegennek, és néhány horrorisztikus kellékét visszataszítónak tartják. Sokan otthon a családjuk körében is meghonosították már ezt a szokást. A halloweeni bulik száma is megsokszorozódott. 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívta az élelmiszerüzletek figyelmét, hogy a tökféléket különítsék el a dísztököktől, tájékoztatásuk szerint Franciaország jelezte az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak, hogy a halloweenre használt dísztök mérgező, jelentősen megemelkedett a tökfélék okozta ételmérgezések száma, és az esetek száma évről évre nő.

 

Mindenszentek

A mindenszentek vagy mindenszentek napja a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap. Nem tévesztendő össze a halottak napjával, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben szenvedő hívekért. Estéjét a halottak estéjének is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére.

Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbeteszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a „temetők nagy keresztjénél, a mindenki keresztjénél” elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein régebben harangoztattak is a család halottaiért.

Nálunk a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. E szokást nemcsak a katolikusok, hanem a protestánsok és a nem hívők is átvették. Mivel a krizantém fehér és színes változatai Mindenszentek és Halottak napja körül nyílnak, Magyarországon leginkább ez a virág az, amivel a sírokat díszítik. Az Ipoly menti falvakban, ha valaki nem tud elmenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát a halottja tiszteletére. Régebben azt figyelték, hogy kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a népi hiedelem szerint az hal meg előbb a családban, akié előbb elalszik. Vannak, akik a gyertyagyújtás szokásáról kereszténység előtti eredetet feltételeznek. Ők azt tartják, hogy azért gyújtanak lángot a sírokon, hogy a tévelygő lelkek melegedni tudjanak a gyertyák lángja mellett, illetve, hogy visszataláljanak sírjaikba, és ne nyugtalanítsák az élőket. Forrás: Wikipédia

 

Halottak napja

A halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, egyháztanilag a »szenvedő egyház« ünnepe, a mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a »küzdő egyház« a »szenvedő egyházról« emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben „lölkök napja” (=lelkeknek emlékezete) elnevezése volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertbe. Sokan gyertyát is gyújtanak. Forrás: Wikipédia

 

Van vagy nincs helye a Halloweennek Magyarországon?

Szerintem nincs helye Magyarországon a Halloween-i ünnepnek, főleg azért, mert a Mindenszentek idejére esik. Nekem ez az időszak a megemlékezésről szól, a szeretteimre gondolok, csendben merengek vissza azokra az időkre, amikor még éltek a nagyszüleim és együtt lehettem velük. Kilátogatunk a temetőbe, mécseseket, virágokat, koszorúkat helyezünk el a sírokra, majd hazaérve gyertyát gyújtunk. Tudom, hogy nem egy napra esik a két ünnep, de sokszor megesett már, hogy Mindenszentek estéjén csöngettek a gyerekek zombinak öltözve, röhögve, csokit és pénzt kérni.

Felőlem mindenki azt ünnepel, amit akar, de csak akkor nem érdekel, ha engem nem érint az ünneplése. Nekem ez már nem fér bele, főleg, ha belegondolok abba, hogy a Halloween Magyarországon nem más, mint üzlet, felfordul a gyomrom az egésztől. Ilyenkor szokott jönni, hogy akkor ne ünnepeljük a Valentin-napot sem, elárulom nektek, hogy ugyanez a véleményem arról az ünnepről is, nincs helye Magyarországon, mégis jobban el lehet fogadni, mint a Halloweent. Persze, mindenki véleménye más, ettől szép az élet, én azt mondom, hogy ünnepeljetek, amit akartok, de tartsátok tiszteletben azokat, akiknek ezek a napok a megemlékezésről szólnak!

Fotók forrása: Gábor Adonyi képe a Pixabay -en. PublicDomainPictures képe a Pixabay -en.

Hirdetés