A legellentmondásosabb növény – Áldás vagy átok a borostyán jelenléte a kertben?

Hirdetés

Megosztó növény, az emberek többsége (köztük én is) nem szereti, viszont sokan vannak, akik odáig vannak érte. Mostani cikkemben bemutatom nektek a borostyán jó és rossz arcát egyaránt, tartsatok velem és megismerhetitek személyes tapasztalataimat is!

 

A borostyán bemutatása, jellemzői

A borostyán (Hedera helix) Közép-Európa területén nagyon elterjedt örökzöld cserje. Kedvező környezetben fákon, falakon, kőszirteken akár 25-30 méteresre is megnő, de függőleges felület híján a talajt teríti be. A borostyán levelei 5-9 centiméter hosszúak, léggyökerekkel kapaszkodó szárakon a fiatal levelek tenyér alakú árnyéklevelek, a közvetlen napfénynek kitett, virágzó, termékeny szárakon a kifejlett levelek szívalakúak.

A borostyán a heterofillia klasszikus esete. Az ötkaréjos levelű, fiatalkori, meddő alak a földön kúszva sűrű, örökzöld gyepet alkot és többnyire árnyékban él. A fák koronájába, sziklára vagy falra léggyökerekkel felkapaszkodva fokozatosan alakul át ékvállú rombos tojásdad levelű, zömök hajtású, időskori alakká. Ez hozza ősszel, szeptember-októberben a gömbös ernyőkben álló, zöldessárga virágokat a borsó nagyságú, fekete termés tavasszal érik. Késő nyártól késő őszig virágzik.

Termései apró fekete bogyószerű húsos csontárok, amik a tél vége felé érnek meg, és bár az ember számára mérgezőek, sok madár fontos táplálékai. Kedvelt dísznövény, számos változatát nemesítették ki, így például van sárga vagy sárga-fehér tarka levelű, lila szárú és lassan növekedő fajtája is. Magyarországon teljesen télálló, felhasználható árnyéki talajtakaróként, romok, fatörzsek, falak, kerítések befuttatására. Napos helyen ajánlott öntözni.

A borostyán előnyös oldala

A borostyán messziről nézve sokak számára dekoratív, olyan helyeken is megél, ahol más növény nem élne, képes felkúszni 25-30 méteres magasságba is. Ezen tulajdonságait kihasználva díszíthetjük vele a kerítésünket és még meg is magasíthatjuk azt (a szomszédok nagy örömére), de beteríthetjük vele a nem szívesen látott építményeket is. A borostyán gyorsan terjed, rövid időn belül képes eltakarni bármit, amit szeretnénk. Örökzöld növényről beszélünk, tehát télen-nyáron „díszíti” udvarunkat. Bármire felfuttathatjuk, ráadásul könnyen formázható, nyírható, ha odafigyelünk rá, akkor szép ékköve lehet kertünknek.

Hirdetés

A borostyán felhasználása

Drogja háziszerként nem használható, mert erős hatású. Hatóanyagai: flavonoidok, fahéjsav származékok, poliinek, triterpén szaponinok. A borostyán drogja alkotórésze köptetőknek és görcsoldóknak is. Allergiás reakciót válthat ki azon személyeknél, akik érzékenyek a falkarionolra. Régen epe, máj és lép betegségek, gyulladások és reuma kezelésére használták teaként fogyasztva. A belőle készített borogatással különféle bőrproblémákat, idegfájdalmakat és visszérgyulladásokat orvosoltak. Napjainkban légúti betegségek, asztma, köhögés és hurut csillapítására alkalmazzák, külsőleg felhasználva vírus-, és gombaölő hatással bír.

Mi a probléma a borostyánnal?

Manapság a legtöbben átokként tekintenek a borostyánra, mivel számos kárt okozhat a ház körül, a kertben. Többen panaszkodtak amiatt, hogy leomlott a borostyán miatt a vakolat, tönkretette a ház falát. Ez viszont nem következne be abban az esetben, ha az emberek foglalkoznának vele, a véleményem az, hogy ha helyesen gondozzák, és megfelelő helyen alkalmazzuk, akkor ilyenek nem következnek be.

Az emberek többsége viszont ültet mindent mindenhova, pár év múlva pedig megunja a növények gondozását, nincs ideje a kertre és minden elszabadul, főleg az agresszív kúszónövények. A borostyán mindenhova felmászik, a bokrok, fák sem kivételek ez alól, néhány év alatt pedig teljesen be is boríthatja ezeket. Általános tévhit, hogy kiszívja a környező növényekből a nedvességet és a tápanyagot. Ez nem igaz, gyökereit rögzíti a fához, viszont csak és kizárólag kapaszkodás céljából.

Az viszont igaz, hogy képes ártani a növényeknek, mivel elveszi tőlük a fényt, így a fa lassan elsorvad, másrészt pedig a hó könnyen megül a borostyán lombján, nagyobb havazás esetén fennáll a veszélye annak, hogy a faágak letörnek a nagy súly miatt. Ezek is elkerülhetők megfelelő gondozás mellett, ha nem foglalkozunk a borostyánnal, akkor gyorsan elérheti az 5-6 méteres magasságot, ahonnan már nem olyan egyszerű leszedni.

Amiért én nem szeretem az az, hogy rendkívüli módon köti meg a port és vonzza a rovarokat. A pormegkötés azért okoz problémát, mert a metszése koránt sem olyan egyszerű feladat, elég egy kicsit megmozdítani a növényt és máris száll belőle minden, ami természetesen megtapad a nyálkahártyán, irritációt okozva. Csak olyan helyekre ültetnék belőle, ahol nem kell metszeni, nem gond, ha felkúszik mindenre, mivel a gondozása egyáltalán nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt sokan gondolják. Havonta egyszer érdemes megmetszeni, ez a feladat pedig nálam (de nem csak nálam) 2-3 napig tartó tüsszögést és viszketést eredményez.

Albrecht Fietz képe a Pixabay -en.

Hirdetés