Mazsi falfestései igazi mesevilágba repítik a gyerekeket

Hirdetés

Ismét egy fantasztikus alkotóval készítettem interjút, Mazsit ráadásul régóta ismerem személyesen – egy csupaszív ember, imádja, amit csinál és ki is tud benne teljesedni. Erről tanúskodnak a cikkünkben bemutatott mesebeli alkotásai, gyertek és ismerkedjetek meg egy kicsit közelebbről Péterné Garasanin Mártával!

 

Mikor és hogy kezdtél el falfestéssel foglalkozni, honnan jött ez a szerelem?

A legelső "megrendelőm" a húgom, Anna volt, akkor lett külön szobánk és valahogy megihletett a nagy es üres fal. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy tizenhárom éves kislány, szemében álmoktól és tervektől csillogó csillapíthatatlanul buzgó tettvággyal. "Festőművesz leszek!"- mondta naívan, majd az akkor hét és fél éves kishúgának szobája falára mázolta annak áhított mesefiguráját, embernagyságban.

 

A Rózsaszín párduc nagy örömet okozott a húginak, de a kislány szíve mélyén egy számára tartalmasabb és hozzá érzelmekben sokkal közelebb álló saját kedvencet is alkotott, a párduccal szemközti falra. Vuk figurája volt a "rivális". A két ragadozó furcsán mutatott egy szobában, mégis évekig nézett "farkasszemet" egymással, hát így kezdődött...

 

Hirdetés

Jó pár év eltelt és a húgomnak festett első munkát már hivatásszerű tettek követték. Nagyon szerettem az érzést, ahogy a falra festettem. Hivatásszerűen 2005-ben csináltam az első gyerekszoba-festést. Teljesen szabad kezet kaptam, így majdnem azt vetettem a falra, amit csak akartam.

 

Mondanál pár szót a festések készítéséről, szabadkézzel rajzolsz vagy a mintát kivetíted, hogy kell ezt elképzelni?

Már akkor tudtam, hogy mindig a kedvencem lesz a magyar táj, a kis parasztházzal, tanyasi-, és erdei állatokkal, a domboldalon álló templommal, kis faluval. Amikor csak tehetem, ebben a témában készítem el a szoba alaphangulatát, a hátteret, az előtérben pedig mindig mosolygós figurákat festek, amiket először felrajzolok, többnyire szabadkézzel. Ilyenkor nem is kell semmilyen előre kivetített vázlat. Projektort legtöbbször csak konkrét mintánál használok, pl. amikor egy cég pontos logóját kell megfestenem.

Melyik alkotásodra vagy a legbüszkébb?

Nagyon nehéz kiemelnem bármelyik munkámat is. Hálás vagyok mindegyik felkérésért! Valahogy nem is a festés végeredménye általi büszkeség számít nekem, inkább az örömszerzés, amit okozok vele. És ami a legfontosabb, hogy szeretem az embereket. Rengeteg jó embert és édes kis lurkót ismerhettem meg eddigi munkám során. Nem csak magánházaknál, hanem sokszor óvodában, vagy bölcsödében festek. Tüneményesek a kicsik, ahogy rácsodálkoznak a készülő mesevilágra, ahogy ötleteket adnak. Ez csodálatos érzés! Persze én csak megkísérlem megközelíteni az ő határtalan fantáziájukat.

Hol jelentek már meg falfestéseid?

Festettem már lakóhelyünkön, Gödöllőn, a Palotakerti, majd az Egyetemi bölcsiben, aztán pedig az óvodában is. Azt hiszem talán a legkedvesebb élményeimet az isaszegi alapítványi oviban éltem meg, ahol több csoportszobát és közös helyiséget is dekorálhattam, úgy, hogy közben gyerekek is körülvettek. Szeretek ott lenni. Remélem még lesz alkalmam a jövőben is náluk festeni. De kaptam felkérést a dányi Nefelejcs oviból is, ahol az aulában festettem hatalmas nefelejcseket. Azt sosem felejtem el.

Ezen kívül szoktam nappalikban, hálószobákban is egyedi, akár absztrakt, glett- technikával készült faldekort készíteni. Kültéren ritkán dolgozom, de festettem már fodrászat, étterem logóját Budapesten és vidéken egyaránt, például a gödöllői Novo Kávézó hatalmas virágos motívumát, a művelődési ház parkra néző falára. Ez talán kicsit kevésbé áll közel hozzám, de szívesen vállalom az ilyen jellegű felkéréseket is.

Hol lehet megtekinteni a festéseidet?

Az élő referenciában, személyes kapcsolatokban hiszek és fontos is számomra, hogy leginkább ajánlással kapjam a felkéréseket, de a Mazsola Freskó Facebook-oldalamon munkáim egy része megtekinthető. 

Mik a tervek a jövőre nézve, milyen céljaid vannak, mit szeretnél elérni a falfestéssel?

Ezer tervem van a jövőre nézve. Szeretnék rengeteget festeni, de készülnek a mesekönyveim is, saját illusztrációkkal. (Persze ehhez majd kiadót is kell találnom és bízom benne, hogy sikerülni is fog.) És közben folytatom a tetoválást, amivel szintén 17 éve foglalkozom, és ami által (csak úgy mint a falfestések során) rengeteg kedves embert ismerhettem meg. Nem utolsósorban pedig próbálok helytállni, mint anya és feleség, ami persze mindenek előtt a legfontosabb.

 

Hirdetés