Már egyetlen krumplival is rengeteg áramot spórolhatunk meg – Így lesz krumpliból áram!

Hirdetés

Valóban elegendő egyetlen krumpli ahhoz, hogy termeljünk egy kis használható áramot? Mostani cikkemben egy érdekes kísérletet mutatom nektek, amit mi magunk még nem próbáltunk ki, de biztos megtesszük és vissza fogunk jönni a saját tapasztalatainkkal is! 

Luigi Galvani neve mond nektek valamit? Ő egy olasz fiziológus, orvos volt, akit az elektromosság egyik megalapítójaként is számon tartunk. Nevéből számos elektromos jelenség elnevezése származik, ilyen például a galvanizálás, ami a fémek bevonását jelenti más fémmel, elektromos úton. Galvani neve összenőtt az elektromossággal, munkássága pedig megnyitotta az utat az izom-, és idegfiziológia kutatása és az elektrofiziológia tudománya felé.

És hogy hogy jön a krumplis kísérlethez Galvani? Galvani 1780-ban békát preparált, ekkor vette észre, hogy a kés érintésére a békacomb összerándult, ha a gerincvelőhöz egy másik fémmel értek hozzá. Az olasz orvos azt hitte, hogy az elektromos fluidum kiválasztásában az agy játssza a főszerepet, az idegek vezetik azt az izomszövetbe. 

Galvani kortársa, Alessandro Volta 1792-ben ismerte fel, hogy a villamosság létrejöttében a fémeknek nagyobb szerepe van, mint a békáknak. Ő jött rá, hogy áram akkor keletkezik, ha két különböző, érintkező fémet folyadékba merítünk. Galvani iránti tiszteletből a jelenséget galvanizmusnak nevezte el. Volta a fémeket elsőrendű vezetőnek nevezte és feszültségi sorba rendezte őket, a folyadékokat másodrendű vezetőnek minősítette.

Két különböző fém korongja közé savval átitatott papírkorongot helyezett, és e hármas egységekből építette az ún. Volta-oszlopot, amely folyamatosan termelt áramot - ezzel megszületett az első állandó (ha nem is örökké működő) áramforrás. Ketten kiegészítették egymást: Galvaninak abban volt igaza, hogy az izom-összehúzódásokat elektromos ingerhez kötötte, Volta pedig helyesen tagadta a villamosság állati eredetét.

 

Hirdetés

Krumpliból áram? Miért ne?!

Kanyarodjunk most már vissza a krumplihoz, egész pontosan a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatóihoz, akik szerint egyetlen burgonya képes táplálni egy izzót néhány vezeték és LED-égősor segítségével, ráadásul 40 napig elegendő megvilágítást szolgáltathat ez a megoldás egy szoba számára. 

A burgonyaelem elkészítéséhez anódra (pl. cink) és katódra (pl. a burgonyába szúrt rézdrót), a krumpliban lévő sav reakcióba fog lépni a fémekkel és máris elektromos áram keletkezik. A kutatók összesen 20 féleképpen kísérleteztek és arra jutottak, hogy szabadabban kezdtek áramolni az elektronok (több elektromos energia keletkezett) akkor, ha a burgonyát 8 percig főzték.

A hatás pedig még jobban megsokszorozódott, ha a burgonyát 4 darabra vágták, közéjük cink-, és rézlemezeket tettek. Így a burgonyaelem már képes volt megvilágítani egy helyiséget, valamint feltölteni egy lemerült mobiltelefont. 

A burgonyaelem hatszor olcsóbban állít elő áramot a fejlődő világban, mint a petróleumlámpa, egy próbát megér a kísérletezőkedvűeknek. És akkor íme a videó, amiben szintén bemutatjuk a burgonyaelem működését:

 

 

Hirdetés