Komposztáljunk kert nélkül is – Hasznos tanácsok panellakóknak

Hirdetés

Akkor is lehet komposztálni, hogyha nincsen kertünk, mostani cikkemben azoknak nyújtok segítséget, akik panellakásban élnek, kert nélkül, nézzük, mi szükséges a konyhai komposztálás elkezdéséhez!

 

Konyhai komposztálás – A komposztálás definíciója

A komposztálódás egy olyan biológiai folyamat, ami a szerves hulladékok, melléktermékek anyagait jelentős részben humuszszerű anyaggá alakítja át. A komposztálás során lezajló folyamat biológiai oxidáció és földlakó élőlények tevékenysége, amely a szerves anyagokat lebontja. A komposztálódás a levegő oxigénjével történik, tehát aerob folyamat (korhadás), szemben az anaerob rothadással.

 

A komposztálással keletkező anyagok: széndioxid, valamint ásványi sók, melyek trágyaként használhatók, de a folyamat során részben humusz is keletkezik. Komposztnak nevezzük a komposztálásból származó, szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett. Más szervesanyag-bomlási folyamatokban a bomlástermékek hasonló részét szintén humusznak nevezzük.

Konyhai komposztálás – A komposztálás előnyei

A komposztálás során keletkező humuszanyagok képesek javítani a talaj szerkezetét, hatása sokkal tovább tart, mint a szerves trágyáé. Komposztálás során az anyagban található kártevők és kórokozók elpusztulnak. Ha komposztálunk, akkor sokkal kevesebb háztartási hulladék landol a szemétben, így védhetjük környezetünket. A komposzt kiemelkedő vízmegkötő és fényelnyelő képessége elősegíti a talaj felmelegedését, növeli a talajlakó élőlények aktivitását, erősíti a növények immunrendszerét. A komposzt porhanyósabbá, dúsabbá, levegősebbé és szerkezetesebbé teszi a talajt.

Hirdetés

Konyhai komposztálás – Gilisztákkal komposztálunk

A komposztáláshoz szükségünk lesz egy fa-, vagy műanyagládára, amit elkészíthetünk saját kezűleg, de meg is vásárolhatjuk. Ezen kívül szükségünk van a folyamat beindításához gilisztákra, vagy valamilyen segédanyagra. Ha gilisztákat alkalmazunk, akkor vörös gilisztákra lesz szükségünk, nem kevésre: egy kilónyi giliszta naponta fél, hetente 3,5 kilónyi szemetet dolgoz fel, tehát ezzel érdemes számolnunk. A gilisztákkal ellátott komposztláda ideális helye a lakás, viszont fontos, hogy ne legyen túl meleg, általában 15-24 Celsius fokos hőmérsékletre lesz szükség.

A ládát száraz körülmények között kell tartani, adagoljuk bőségesen a tápközeget. Muslicák ellen úgy is védekezhetünk, hogy a gyümölcsöket lemossuk mielőtt a komposztba tesszük, így nem fognak rajta muslicapeték maradni. A komposzt akkor lesz jó, amikor a talaj sötétté és morzsalékossá válik – ilyenkor a komposztáló egész tartalmát húzzuk az egyik oldalra, majd a túloldalra adagoljunk friss ételt és táptalajt. A giliszták pár hét alatt át fognak költözni arra a területre, a komposztot pedig felhasználhatjuk.

Konyhai komposztálás – Giliszták nélküli módszer

A másik módszer esetén természetes segédanyagokat használunk, amik segítségével a biohulladék elkezdhet komposztálódni a levegőtlen környezetben. Ehhez a komposztálódási folyamathoz szükségünk van az egyenletes 19-20 Celsius fok körüli hőmérsékletre. Az üres komposztáló aljára folyadékot elválasztó tál kerül, erre adagoljuk a komposztálást segítő anyagot, majd egy réteg apróra vágott konyhai hulladékot és újabb réteg segédanyagot. Ezt takarjuk le egy jól fedő nejlonzacskóval és zárjuk le a komposztálót. A folyamat során komposztlé keletkezik, ezt érdemes 2-3 naponta leengedni (ezt használhatjuk a növények öntözéséhez). Segédanyagok lehetnek: agyagőrlemény, kőzetlisztek, mész, szaru-, vér-, csontlisztek, faforgács, agyagásványok.

Konyhai komposztálás – Komposztálható anyagok

Konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj (összetörve). Háztartási hulladékok: kezeletlen papír. Kerti hulladékok: gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek (ezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében érdemes aprítani), egyes gyomnövények (amennyiben még nem hoztak magot).

melGreenFR képe a Pixabay -en.

Hirdetés