Inváziós, kiirthatatlan növények a kertben, amikkel vigyázni kell!

Hirdetés

Előző cikkemben megosztottam veletek négy kártékony fát, amiket nem érdemes a kertbe ültetnetek. Mostani írásomban tovább megyek és bemutatom nektek azokat az inváziós, kiirthatatlan növényeket, amikkel rengeteg gond és baj jár együtt, tartsatok velem most is! 

 

Ezen növények mindegyike elképesztő gyorsasággal képes terjedni, még a környezeti hatások sem szabnak gátat nekik, hihetetlenül ellenállóak, elviselik az extrém időjárási viszontagságokat. Agresszív növekedésükkel és egyre nagyobb területű mértéktelen terjedésükkel más őshonos fajokat szorítanak vissza, elvéve élőhelyüket, ezzel pedig óriási ökológiai és gazdasági károkat okoznak. Ha megjelennek a kertünkben, akkor érdemes hamar cselekedni és minél előbb kiirtani mindet. 

 

Invazív növények – Vadszőlő

A vadszőlő (Parthenocissus) az Amerikai Egyesült Államokból származik, Európa legnagyobb részére dísznövényként telepítették be. Régen nagyon sokan voltak, akik a ház fala mellé ültettek belőle egy-két tövet, majd szépen lassan azt vették észre, hogy szinte az egész házat benőtték. A baj, hogy a tetőt és az ablakokat sem kíméli, erőteljesen növekszik és kiirthatatlan.

Hirdetés

Wolfgang Claussen képe a Pixabay -en.

 

Invazív növények – Ártéri japánkeserűfű

Kelet-Ázsiában őshonos évelő növény, ami minden évben visszafagy, hogy aztán tavasszal újult erővel, óriási területeket hódítva kihajtson. Kezdetben impozáns megjelenése miatt dísznövényként ültették, de leveleik nagy fehérjetartalma miatt takarmányozási célra is felhasználták. A növény a sarjtelepek kiépítése után teljesen egynemű állományokat hoz létre, ahol a természetszerű növényzetnek nem jut hely. Vegetációtípustól függően, közvetett vagy közvetlen emberi beavatkozás hatására gyorsan elszaporodik az adott területen és ezzel veszélybe sodorja az őshonos fajokat. Magassága a másfél-két métert éri el, fehér virágai bugavirágzatban nyílnak. Magjait is szórja, viszont a talajban vízszintesen terjedő, hosszú rizómáiból eredő nagyszámú hajtásaival gyorsabban szaporodik.  Idővel összetartozó telepet képez, a talaj felső rétegét benőve. 

WikimediaImages képe a Pixabay -en.

 

Invazív növények – Amerikai alkörmös

Az amerikai alkörmös (Phytolacca americana) egyre ismertebb növény, hiszen szinte mindenhol előfordul. A nagy probléma vele kapcsolatban az, hogy mérgező. Észak-Amerikából származik, zavart, felhagyott, bolygatott területeken pionír növény, fagyérzékeny, azonban gyökeréről könnyen újra hajt. Hazájában és többi elterjedési területén is, ahol elvadult, gyomnövényként tartják számon. Magyarországon egyelőre nem jelentős a mezőgazdasági kártétele, de több élőhelyén az őshonos fajok kiszorításával a honos fajok életterét veszélyezteti. 

Goran Horvat képe a Pixabay -en.

 

Invazív növények – Selyemkóró

A selyemkóró (Asclepias syriaca) Észak-Amerikából származik, onnan került Európába. Alapvetően egy agresszívan terjeszkedő évelő gyomnövényről van szó esetében, viszont sokakat csábít feltűnő, egzotikusnak vélt toktermése, ezért a magját többen elvetik a kertben. Ezt a tettet viszont meg is bánják nagyon hamar, mivel az éretten felhasadó, hosszú toktermések szinte ontják magukból a repítőszőrös magokat. Nem véletlen, hogy a selyemkórót az özönnövények között tartják számon, ami a természetben sokszor sajnos kiszorítja az őshonos, kevésbé erőszakos növényfajokat. 

Deedster képe a Pixabay -en.

 

Invazív növények – Trombitafolyondár

A trombitafolyondár (Campsis radicans) sajnos képes arra, megbabonázza a kertarátokat, mivel virágai feltűnőek, téglavörösek és tömegesen nyílnak.  Sokáig nem okoz gondot a mutatós cserje, fejlődik szépen, nyáron pedig ontja a virágokat. A gond viszont akkor kezdődik, amikor megérkezik az agresszív terjeszkedése. Ilyenkor határozottan kell cselekednünk, mielőtt késő lenne, ne hagyjuk, hogy minden szabad helyet elfoglaljon. 

DEZALB képe a Pixabay -en.

 

Invazív növények - Komló

A komló (Humulus) Kelet-Európából származik, nedvesebb helyeken, ártéri és ligeterdőkben áthatolhatatlan bozótot képez. Az évelő kúszónövény 10-40 méter hosszú indáival bokrokra és fákra kapaszkodik, tavasszal hozza a friss hajtásait. Érdekessége, hogy rendkívül gyorsan nő, 20-50 centiméteres hajtásai is lehetnek egyetlen hét alatt. A telet a talajban vészeli át a kb. 1-3 cm vastag és több méter hosszú gyöktörzse. Rendkívül agresszív, ha egy kicsit nem figyelünk, akkor mindent beborít. 

jhenning_beauty_of_nature képe a Pixabay -en.

A cikkemben szereplő összes növénnyel meggyűlt már a bajom, higgyétek el, jobban jártok, hogyha távol tartjátok mindet a kertetektől, mert előbb-utóbb nem fogtok tudni ellenük harcolni sem! 

Borítókép: Hans Braxmeier képe a Pixabay -en.

Hirdetés