Hamarosan mindent elárasztanak – Védekezési módok a házatlan csigák ellen
Hirdetés
Szinte minden kertet érint a probléma, amit a házatlan csiga jelent, hamarosan szinte minden kertben fogunk találkozni egy-egy, rosszabb esetben pedig rengeteg példánnyal. Mostani írásomban megmutatom, hogyan védekezhettek a házatlan csigák ellen!
A házatlan csigák bemutatása
Magyarországon összesen 26 házatlan csigafajjal találkozhatunk, ezek közül 10 esetenként kártevőként is ismert. Legismertebb köztük a nagy házatlan csiga (Limax maximus), ami családjának egyik legnagyobb termetű tagja, 15-20 centiméter körüli hosszúságot is elérheti. Jellemzően világosszürke vagy szürkésbarna sötétebb foltokkal, melyeknek mintázata változatos. Másik ismert fajtája a spanyol házatlan csiga (Arion vulgaris), ami az 1990-es évek környékén jelent meg Magyarországon. Gesztenyebarna, téglavörös, világosbarna, narancssárga, szürke, valamint fekete változatával találkozhatunk.
A házatlan csigák kártétele
A legnagyobb baj az velük, hogy a szúrós és büdös növényeken kívül minden zöldet lerágnak, ráadásul májustól egészen a fagyok beálltáig pusztítanak. A házatlan csigákkal réteken, erdőkben, cserjésekben, kertekben találkozhatunk, kiváló étteret biztosít a házatlan csigák számára a parlagon hagyott, elhanyagolt, gondozatlan kert, itt tömegesen jelenhetnek meg a házatlan csigák. Reszelőnyelvük segítségével a zöld növényi részeket elvágják, sok esetben akár tarvágást is végezhetnek.
Ráadásul a házatlan csigák a nyálkájukkal, ürülékükkel is szennyezik a növényt, a termést. Nincs védelem alatt a tárolóban elhelyezett zöldség, gyümölcs, ugyanis azokat is képesek megdézsmálni. Érdekesség, hogy nemcsak a föld feletti részeket károsítják, hanem a föld alatti részek is áldozatul esnek, a gumókon, karógyökereken öblös, üreges kirágások jelzik a házatlan csigák jelenlétét. Tavasztól őszig megtalálhatjuk a házatlan csigákat a kertben, a legnagyobb mennyiségű tojást nyár végén, ősszel rakják a talaj felső rétegébe, a levelek alá.
Védekezés a házatlan csigák ellen
A házatlan csigák ellen védekezhetünk természetes módon, ültessünk begóniát, feketeribizlit, valamint paradicsomot. Drasztikus módszer, viszont hatásos a különféle vízelvonó (só, mész) szerek használata – a sózást viszont nem javaslom, miután állatkínzásnak számít (kiszárítja a csigát), emellett környezetszennyező is.
Hirdetés
Leghatásosabb biológiai fegyverként az indiai futókacsát említeném meg, ami megeszi a házatlan csigákat. Nyugat-Európában pékdául rengeteg helyen tartanak ilyen kacsát, sőt, még bérbe is adják a csigák elleni védekezésre. Magyarországon természetes ellenségnek számít a fogoly, a fácán, a vakond, a sün, a különféle futóbogarak (pl. futrinkafélék, bábrablók, valamint a barna-, és zöldvarangy és a lábatlan gyík.
Kémiai védekezéshez soroljuk a különféle csigaölő szerek alkalmazását, gyakran alkalmazzák ezeket szántóföldi és kertészeti kultúrákban egyaránt. Sörcsapdák segítségével összecsalogathatjuk a házatlan csigákat, és elvihetjük a kertünktől messze. Csigakerítést is telepíthetünk, ez megakadályozza a csigák bejutását a védendő területre – min. 20 centiméter magasságú legyen, fémlemezből készülhet, tetején 45 fokos szögben visszahajló peremmel.
Leslie Eckert képe a Pixabay -en.
Hirdetés